Fájdalommentes fogászat

A fájdalommentességi index egy saját, folyamatos páciens-elégedettségi felmérés eredménye. Minden kezelés után megkérdezzük pácienseinket, mekkora fájdalmat éreztek, és a válaszokat kezeléstípusonként összesítjük.

A számítás szigorú. Fájdalommentesnek csak a 0 és az 1 pontos válaszokat tekintjük. A fájdalomskálák értelmezésére nincs egységes nemzetközi szabály, de egy 21 tanulmányt áttekintő 2025-ös összefoglaló szerint a kutatások leggyakrabban az 1–4 pontos értékeket sorolják az enyhe fájdalom közé. Mi ennél jóval szigorúbbak vagyunk, és csak a legalsó két értéket tekintjük fájdalommentesnek. Azt szeretnénk, hogy a szám azt jelentse, amit Ön is érteni fog alatta: a kezelés nem fájt.

Minden olyan válasz után, amely nem esik a fájdalommentes tartományba (2 pont vagy több), elindul a visszajelzési protokollunk:

1. 1–2 munkanapon belül felhívjuk. A hívást a kezelőorvosa és/vagy a praxismenedzserünk végzi, nem egy automata vagy egy call center.
2. Végigbeszéljük a teljes kezelést. Mikor és mit érzett, mi volt kellemetlen, és mit tehettünk volna másképp.
3. Kiértékeljük az esetet a kezelőorvossal, és a tanulságokat a csapattal is megbeszéljük.
4. Feljegyezzük a kartonjába, ha valamire különösen érzékeny, vagy jobban tart a kezeléstől, így a következő alkalommal már ennek tudatában készülünk.

A felmérés időszakában mind a 41 ilyen esetben felvettük a kapcsolatot a pácienssel. Mivel erős fájdalmat senki nem jelzett, rendkívüli intézkedésre egyszer sem volt szükség. A visszajelzések viszont folyamatosan formálják a mindennapi munkánkat.

Mit változtattunk a visszajelzések alapján? A legfontosabb eredmény a Bal Kéz Szabály. A beszélgetésekből kiderült, hogy sokan nem is magától a fájdalomtól tartanak, hanem attól, hogy a kezelés alatt nem tudnak szólni. Ezért vezettük be egységesen az egész klinikán, hogy bármikor megállíthassák a kezelést egy kézmozdulattal.

A visszajelzések egy másik fontos tanulsággal is szolgáltak: sokan nem mondják ki, hogy félnek. Ezért belső képzéseinken azt is gyakoroljuk, hogyan vegyük észre időben az apró jeleket, és hogyan tegyük könnyebbé ezeknek a pácienseknek a kezelést, még mielőtt szólniuk kellene.

Sok páciensünk már a konzultáción elmondja, mitől tart. Érthető, ha ez nem mindenkinek megy könnyen, de minél többet tudunk, annál jobban tudunk alkalmazkodni. Visszajelzést pedig nem csak utólag adhat: a kezelés alatt is bármikor szólhat, és mi azonnal reagálunk.

A Bal Kéz Szabály: a kezelés alatt is Ön irányít

A Bal Kéz Szabály egy egyszerű jelzés, amelyet pácienseink visszajelzései alapján vezettünk be az egész klinikán: ha a kezelés alatt bármikor, bármiért szünetet szeretne, felemeli a bal kezét, és az orvos abban a pillanatban megáll. Nem fejezi be a mozdulatot, nem mondja, hogy „már csak egy kicsi van hátra”, hanem azonnal szünetet tart.

Sokan nem is magától a fájdalomtól félnek, hanem a kiszolgáltatottságtól. Attól, hogy hanyatt fekszenek, nem tudnak beszélni, és nem tudják megállítani, ami történik. A Bal Kéz Szabály ezt fordítja meg. Tapasztalataink szerint már az is sokat nyugtat, ha a páciens tudja, hogy bármikor megállíthatja a kezelést.

A fájdalommentes fogászati kezelés három dolgon múlik: a megfelelő érzéstelenítésen, a türelmen és a kommunikáción. Egyik sem működik a másik kettő nélkül.

„Nem fogott rendesen az érzéstelenítő.” Ha ezt valaha átélte, tudja, mennyire rossz érzés. Nálunk ezért két dolog is másképp működik.

Az egyik a hatóanyag. Szájsebészeti beavatkozásokra kifejlesztett, artikain hatóanyagú érzéstelenítőt használunk. A nemzetközi kutatásokban ez a szer közel négyszeres különbséggel teljesített jobban a fogászatban leggyakrabban használt lidokainnál, amikor az érzéstelenítőt közvetlenül a fog mellé adták be.

A másik a technika. A felső fogaknál ezt a fog melletti (infiltrációs) érzéstelenítést alkalmazzuk. Az alsó hátsó fogaknál, ahol a legtöbb helyen csak az idegtörzs elérésével dolgoznak, mi a vezetéses érzéstelenítés mellé mindig adunk infiltrációs érzéstelenítést is. Ez egy plusz lépés, és pont ezért fordul elő nálunk olyan ritkán, hogy valaki mégis érez valamit.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent? A kezelési dokumentációnk szerint 2025-ben 4 280 szájsebészeti kezelést végeztünk, és mindössze 2 alkalommal fordult elő, hogy újra kellett érzésteleníteni.

Az injekció, amitől a legtöbben tartanak. Ha Ön is inkább vállalná a kezelést érzéstelenítés nélkül, csak hogy ne kelljen látnia a tűt, nincs egyedül. Egy klinikai vizsgálat is kiemeli, hogy a páciensek gyakran jobban tartanak az érzéstelenítő injekciótól, mint magától a kezeléstől. Ezért nálunk a szúrás két lépésben lett kíméletesebb.

Az első lépés egy epres ízű, felületi érzéstelenítő zselé. Ezt a szúrás előtt visszük fel a nyálkahártyára, így a tű érintését alig érzi.

A második lépés a lassú adagolás. A legtöbb kellemetlenséget ugyanis nem maga a tű okozza, hanem az, ha az érzéstelenítő anyag túl gyorsan kerül a szövetek közé, és ott hirtelen nyomást kelt. Ezért lassan, türelmesen adagolunk. Egy randomizált vizsgálat is azt mutatta, hogy a lassabb, egyenletes beadás az injekció közbeni fájdalmat szignifikánsan csökkenti. Pácienseink gyakran csak utólag kérdezik meg: „Ennyi volt? Már megvolt a szúrás?”

Hatni hagyjuk az érzéstelenítőt. Csak akkor kezdünk hozzá a beavatkozáshoz, ha az érzéstelenítő már teljesen kifejtette a hatását. Ez néhány perc várakozást jelent, de ezen a pár percen múlik a legtöbb.

Mit érez, és mit nem? Pácienseink gyakran megkérdezik, miért éreznek nyomást, ha az érzéstelenítő hat. Az ok egyszerű: a helyi érzéstelenítő a fájdalmat szállító, vékony idegrostokat blokkolja a legerősebben, a nyomást és az érintést közvetítő, vastagabb rostokat kevésbé. Ezért egy fogeltávolításnál érezheti, hogy dolgozunk, a nyomást, a feszítést, de fájdalmat nem. Ez teljesen normális, és nem azt jelzi, hogy „mindjárt fájni fog”.

Szájsebészeti beavatkozások után a műtétet követően néhány perces lágylézeres kezelést (Safe-Laser) alkalmazunk. A nemzetközi kutatások szerint ez a kezelés mérsékelheti a műtét utáni napok fájdalmát.